Flash mob vagy villámcsődület. Néhány éve találkozhatunk a kifejezéssel és magával az eseménnyel. Hétvégi találkozónkat csak igazán nagy jóindulattal lehetne még csak mini flash mobnak is nevezni, hiszen nem egymás számára ismeretlen embereknek szervezett rövidideig tartó találkozóról volt szó. Ugyanakkor megszervezése valóban váratlanul, villámgyorsan ment végbe és nagy valószínűséggel megjelenésünk is meglepetésként hatott. Mit is keres ennyi (csak ennyi?) ember egy néhány éve még oly népszerű, de ma már nálunk igen kevés érdeklődést kiváltó fajta a Chow Chow, egy vidéki CAC kiállításán?
Bizony idáig jutott a fajta, ma már az is feltűnő, ha két-három embernél több kíváncsi arra, mi történik egy kiállítási ringben ahol Chow Chow -t is bemutatnak. Nos, amit láttunk, tapasztaltunk akár magyarázatot is adhat a miértekre. Mindössze három kan kutya lett benevezve és felvezetve három különböző osztályban. Az esetleges érdeklődők számára szinte észrevétlenül és gyorsan lezajlott a bírálat. Egyetlen üde színfolt és a jövőre nézve bíztató jelenség egy fiatal felvezető kislány szereplése volt. Minden mozdulatán látszott, hogy szeretettel, szívvel, lélekkel teszi a dolgát, próbálva bemutatni kutyáját legjobb oldaláról.
Talán egy jövőbeni profi handler pályakezdő lépéseit láthattuk.
A másik két bemutatott kutyát és gazdáikat már bizonyára jól ismeri minden chow chow-ut kedvelő kiállítás látogató. Szinte utolsó mohikánként pénzt és fáradtságot nem kímélve járnak kiállításról kiállításra, próbálva fenntartani a látszatot vannak még „csau tenyésztők” akik ki is állítanak kis hazánkban. E megkérdőjelezhető teljesítménynek szóló, vegyes érzelmekkel néztük, ahogy a kissé fáradtnak tűnő cukrászmester és Sancho Panza lelkületű barátja kutyáikat a napi rutin fásultságával végigvezették az egyébként kritikán aluli állapotban lévő ringben és próbálták pózba állítani – több- kevesebb sikerrel -a bírói értékelést várva. A bíró hangosan a figyelő publikum számára is érthetően elmondta meglátásait, véleményét mind a pozitív mind a negatív tulajdonságokat kiemelve. Mondanivalója természetesen korrekt volt és mindenki számára érthető. Talán egyetlen dolog, ami kicsit furcsán hatott, miszerint a fajta győztes kiválasztásánál kiemelte, hogy bizony nem azért dönt így mert a kutya egyébként az ELNÖK ÚRÉ ( MEOE Hungária Chow Chow Klub).
Természetesen senkiben fel sem merült és merülhet ilyen gondolat, hogy egy egyébként elég fiatal kutya azért lehet fajta győztes, mert tulajdonosa a klub elnöke is egyben. Hová vezetne is egy ilyen gyakorlat? A bíró szuverén személy és döntése megkérdőjelezhetetlen. Ez így helyes, számunkra kutyásoknak alapvetés.
Az egy más kérdés, hogy miért muszáj kiadni ezt a címet, ha mindössze három kutya összevetéséről van szó.
Mit érnek azok a „Champion” címek, amit ilyen látogatottságú kiállításokon szereznek meg a kutyák?
Extrém esetben még az is előfordulhat, hogy egy kutya úgy gyűjt be négy CAC címet és ezzel a Championátust, hogy a négy kiállításon soha nem volt az osztályában ellenfele, akivel összevetették volna.
Akkor adódik a kérdés kik között lett kiváló és Champion?
Hát ennyit a kiállításról, amire talán a legjobb jelző a „felejthető” lenne. Bízunk benne, hogy a jövőben sikeresebb, nagyobb látogatottságú, színvonalasabb hazai kiállításon vehetünk részt.
A látottaktól kissé csalódottan indultunk neki délutáni programunknak Szentendre felfedezésére. Sokunk már korábban is volt a Dunakanyar gyöngyszemében és most izgatottan próbáltuk felidézni a régi emlékeket, megtalálni a korábban látott régi helyeket.
Természetesen a hölgyek számára érdekes, vásárlásra ösztökélő árukat kínáló boltokat látogattunk meg először. Különösen érdekes volt még számunkra férfiaknak is Bori Éva divattervező boltjában, különleges és egyedi ruhakölteményeivel való ismerkedés. Majd a csodálatos őszi napsütéses séta alatt konstatálhattuk a tényt, bizony még így a szezon végén is rengeteg a turista a városban Valamennyinknek jól esett a pihenő egy vendéglőben, amikor megebédeltünk. Késő délután volt már, amikor autóinkhoz értünk és elbúcsúztunk egymástól.
Ez a jól sikerült nap is példa volt arra, hogy egy „utolsó pillanatban összerántott” találkozó is lehet sikeres és emlékezetes.
Néhány kép a szentendrei sétáról.
Kérdésem lenne…
Ki lehet-e valamiképp deríteni, kik indultak a versenyen? A kislány által felvezetett kutyus rendkívüli módon hasonlít a mi decemberben eltűnt Gibsonunkra, akit azóta is keresünk mindenütt. Szeretném közelebbről is megnézni a legénykét…
Kedves Gábor!
Nagyon mélyen megható az örök ragaszkodás és a végsőkig kitartó remény Gibsonotok felé. A mostani A kutya újságban olvastam egy hasonlóan megindító történetet. Az jól végződött. Nagyon remélem a ti kitartásotokat is siker fogja koronázni! Nagyon szurkolok hozzá!
A képen látható kislány Baranyai Kata (fb.), a kutyusa pedig nálunk született az F alomban: Panda-Zulu-Guru Tulipános Fan-Fan, hívónevén Rénó. Hosszú levelezést követően már néhány hetes korában kiválasztották kedvencüket, akivel példás összhangban él az egész család. Rénó végig versenyezte az idei évet: Hungária Junior Champion, 5xCAC, 2xBOB. Kata egész nyáron át szorgalmasan gyakorolta vele a felvezetést, így sokszoros győztes junior handler cím büszke birtokosa (MEOE honlap) lett.
Úgy gondolom a jövő évi kiállításokon gyakran találkozhattok majd. Kívánok ehhez sok sikert!
Köszönöm!
Sajnáljuk, hogy lemaradtunk erről a kis találkozóról! (Persze nem a kiállítási részéről, bár “élménnyel” gazdagodtunk volna:)) Jó látni a csapatot! <3
Friss volt- már ami a szervezést illeti- jó volt – újra látni Benneteket – klassz volt- az egész!!!