1994 óta chow tulajdonos vagyok, imádom a fajtát
Események egy sokat tapasztalt, menhelyről örökbefogadott, felnőtt csau leány és új családja életéből. Az első hónapról már olvashattak a … folytatjuk… Lili első napjai… bejegyzésben és az ezt követő hozzászólásokban. Ez egyfajta napló, ahol az említésre méltó eseményeket rögzítem és ha összejön annyi, amiből már érdemes egy bejegyzést közzétenni, akkor olvashatóvá teszem. Havonta, kéthavonta, ahogy …
Március 6. Nekünk ez egy kicsit az emlékezés napja. Ma 20 éve, hogy világra jött Dörmikénk, Királylaki Gerry néven és ma 5 éve, hogy végleg el kellett engednünk magunktól. Gyönyörű 15 évet töltöttünk együtt. Március hatodikán mindig visszaemlékezünk Rá, apró kis villanásokkal, felidézzük szokásait, kedvességét, dacosságát, primadonnai allűrjeit, egyszóval egy csau életét… Annak meg pont …
Előre kell bocsátanom hogy még mindig hazavárjuk Gibzont, (Zsibit, Zsömit, mikor mire figyel oda), de mint már írtam, csau nélkül üres a ház, így elhatároztuk, akár hazakerül, akár nem, mindenképp lesz még egy csaunk. Elsődleges feltétel, hogy olyannak kell lennie, akivel Zsibi biztosan megfér, így kan nem lehet, szuka is csak ivartalanítva, mert tenyészteni nem …
Első emlékem a csauról egy csau színű “ördögbőr” (egyfajta velur utánzat) mellény, úgy 6 éves koromban. Arra, hogy a csau szín és a chow-chow között van összefüggés, csak jó 30 évvel később jöttem rá. Magával a fajtával ’77-ben vagy ’78-ban egy nemzetközi kiállítás látogatójaként találkoztam először. A későbbi (és azóta is) nejemmel megcsodáltuk azokat a …